A csípőm kattogó hangot ad, ez rosszat jelent?!?

Fontos megérteni, hogy a mozgás közben az ízületekből érkező fájdalommentes zajok teljesen normálisak. Az egyik leggyakoribb alkalom, amikor a csípőből származó kattogó vagy csattogó érzést tapasztalunk, a padlón fekvő gyakorlatok, jellemzően lábtolás közben. De miért történik ez? És ez rossz?!?

Nem. Általában normális ha a csípőnk hangot ad ki.

DE ha csípőfájdalmat és kattogó érzést tapasztalunk, érdemes megfelelő szakemberrel felülvizsgálatot végeztetni.

A csípő hasonló a vállhoz; mindkettő a golyós ízületek közé tartozik, és nagy mozgástartományt tesz lehetővé a mindennapi élet során. A csípő azonban sokkal nagyobb terhelésnek van kitéve a mindennapokban, és nagyobb ízületi stabilitást biztosít a két csuklócsont. Érdekes módon mind a vállak, mind a csípő hasonló izomarchitektúrával rendelkezik, egy “mandzsettával” és nagyobb izmokkal, amelyek az erőt biztosítják.

A csípő anatómiája

A csípőízület anatómiáját áttekintve, a csípőízület az emberi test egyik legnagyobb és legfontosabb ízülete. A csípőízületet gömbízületnek tekintjük – a golyó a combcsont (femur), az ízület pedig a medencecsontban található. A combcsont golyója, majd egy rövid nyak, amely aztán lefelé halad a hosszú szárba, a combcsontodba. Ez a fajta ízületi kialakítás lehetővé teszi, hogy a láb széles mozgástartományban mozogjon, előre és hátra lengjen, befelé és kifelé guruljon, valamint oldalra és befelé mozogjon. Ugyanígy, a lábfej a talajra helyezve és a combcsontot a helyén rögzítve, a medence (tok) most már gurulhat, siklik és mozoghat a combcsonton (golyó). A mozgás mindkét irányba történhet – a combcsont mozgása a stabil/állandó medencén és a medence mozgása a stabil/állandó combcsonton. Mindkettő előfordulásának tipikus példája a kifutón sétáló modellek és a csípő és a medence eltúlzott kilengése. Egy másik példa, amikor valaki fut – amikor a lábfej feláll, a medencét úgy kell irányítani, hogy egyensúlyban legyen a combcsont tetején, miközben elnyeli és kifejti az erőt, miközben előrefelé mozog, míg az ellenkező oldalon a lábnak/ combcsontnak előre kell lendülnie a medencéről.

A csípő stabilizálása

Míg maga a csípőízület erős, robusztus ízület, és jól ül az ízületi tokban, az ízületi tok szélén porcgyűrű található, amely további stabilitást biztosít a csípőízületnek. A vastag szövetekből álló erős sávok további megerősítést és stabilizálást biztosítanak a csípőízületnek. A vállhoz hasonlóan a csípőnek is van egy sor izma, amelyek támogatják – mint egy mély és vastag mandzsetta, amely a medencéből jön ki és a combcsonthoz rögzül. Ezen felül több erő- és erőtermelő izom található, köztük a csípőhajlító és a farizomcsoportok – mindegyiknek megvan a maga szerepe. Ez a passzív és izomszöveti támogatás szintje az, ami lehetővé teszi, hogy az ízület többféle mozgást végezzen a gyakorlatok és a mindennapi tevékenységek során. A test stabilitásának és egyensúlyának biztosításában is kulcsfontosságú.

Az egyik releváns izomcsoport a csípőhajlító izmok, elsősorban az Iliopsoas, amely két izomból – Iliacus és Psoas – áll. Ennek a két izomnak közös rögzítési mechanizmusa van a combcsontban – egy myotendinosus behelyeződés -, amely a csípő elülső részén halad át. Az illiiacus a medence belsejéből ered, a csípőcsonti gerinc és a csípőcsont (az a csontos gerinc a derékvonal alatt) belső oldalán ered, míg a Psoas az ágyéki gerinc elülső és oldalsó részén. Ez a két izom közvetlenül a csípőízület felett találkozik, a Psoas inkább ín (vastag, nem összehúzódó), míg a csípőizom még mindig nagyon sok izomrostot tartalmaz (összehúzódó). Mindkettő együtt folytatódik Iliopsoasnak, és a csípőízület elülső részén, a combcsont feje (golyó) felett halad át, és a combcsont nyakára illeszkedik. Jó hasonlat erre, ha a nyelvedre gondolsz, amely a szád elején jön ki, és az állad hegyét érinti.

A psoas izom többféleképpen képes hatni a gerincre és a csípőre attól függően, hogy milyen helyzetben van, és milyen tevékenységet végez. Azonban gyakran tévesen ezt teszik a gerinc, a medence és a csípő körüli számos tünet okozójává.

Szóval, hogyan jönnek a hangok a csípőnkből?

A csípőízületben vagy annak környékén a láb mozgatásakor jelentkező jellegzetes kattogó vagy pattogó érzés. Gyakran fájdalommentes, de egyesek számára zavaró lehet mozgás közben. A kattogó érzés általában elég hangos ahhoz, hogy hallható legyen, és a csípőrész elülső, oldalsó vagy hátsó részén érezhető. Úgy gondolják, hogy a lakosság körülbelül 10%-nál fordul elő, de gyakoribb nőknél és ismétlődő csípőhajlítással és -nyújtással járó tevékenységeknél.

Háromféle osztályozás létezik a csípőkattogó érzést kiváltó okok körül aszerint, hogy hol jelentkezik.

Ezek az osztályozások általában azon alapulnak, hogy a szövetek valamely része csúszik, vagy “rándul” hirtelen mozgás közben.

A leggyakoribb ok az, amikor az ín és/vagy az izom egy feszes része a csípőízület közelében lévő csontos kiemelkedésen csúszik át, és ez okozza a csattogó érzést.

Ha a kattanás helye a csípőízülettől kissé távolabb van, ez jellemzően a csípő külső oldalán lévő tensor fasciae izmot és az iliotibialis szalag (IT-szalag) részeit érinti.

A harmadik osztályozás, az úgynevezett ízületen belüli csípőkattanás sokkal ritkább, és akkor fordul elő, amikor valami a csípőízületen belül okozza a csattanás érzését.

Milyen gyakorlatok segíthetnek?

Például a gerinc mozgékonysági gyakorlatok:

– a mellkasi gerinc rotációs mozgékonysága 4 pontos térdelésben

– az ágyéki gerinc a padlón fekve és az ellenkező térdet keresztbe húzva a testen.

– iliopsoas nyújtása térdelve a talajon. A medencét be kell húzni, hogy a csípőcsontot és a gerincet tartsa Nyújtózzunk lassan, a csípőt előre mozgatva (a medencét és a gerincet behúzva tartva), amíg kényelmes nyújtást nem érzünk.